Mindenkinek van rossz szokása, már ha a vízipipa annak mondható. Három évvel ezelőtt kaptam születésnapomra egy vízipipát, mondjuk akkor Magyarországon még elég 
gyerekcipőben járt az egész. Az első pipám egy 37 cm-es kis pipa volt. Gyorsan felugrottam a netre és megnéztem, hogy kell beizzítani egy pipát. Akkor még olyan dohányt kaptam ajándékba, amiben se kátrány, se nikotin nem volt. Két haverommal egyik este ki is próbáltuk mindakét fajta dohányt. Közben Bob Marley-t hallgattunk, nagyon hangulatos kis este volt. A dohány lassan, de elfogyott. Rendeltem egy on-line oldalról Nakhla dohányt, kb. 400 Ft-os áron. Telt-múlt az idő és nem volt mindig volt leülni és élvezni a gyümölcsös füst illatát és ízét. Egyszer csak bejelentették, hogy a vízipipa dohány is zárjegyes lesz; az ára most már elég húzós. Azért is szeretem a vízipipázást, mert nem olyan, mint egy cigi, amit meggyújtasz elszívsz és mész tovább. Itt le kell ülni, vizet kell hozni, dohányt kell a tölcsérbe tenni, összeilleszteni az alkatrészeket, alufóliát rakni a tölcsérre, végül szenet gyújtani; már maga az előkészület is kb. 10-15 percig tart, de megéri. Mikor már minden a helyén van, akkor leül az ember, előtte a pipa és nyugodtan lehet beszélgetni, nem kell sietni sehovase. Rengeteg fajtából kóstoltam már rengetegféle ízt; mindenkinek megvannak a maga kedvencei. Működéséről nem szeretnék mesélni, hiszen most már, több száz ilyen oldal van. 
Továvvá különböző ízesítőket, különböző szipkákat, szűrőket és még rengeteg más kiegészítőt lehet találni netes oldalakon.
Most már nekem is egy 55 cm-es pipám van, hosszú csővel, aminek a belsejében egy műanyag cső van, hogy ne rozsdásodjon a belseje. Legutóbb egy 50 gr-os Al-Sultan meggyes dohányt vettem. Íze nagyon jó.
Néha, ha van időm leülök haverokkal és elbeszélgetünk pár órát és élvezzük a dohány ízét és illatát is.
Ne felejtsétek el: DOHÁNYOZNI EMBERI DOLOG, VÍZIPIPÁZNI ISTENI!!! :-))
